Coaching Neked és Most

A coach képzésben, a rendszerállítás okán, foglalkoztunk a morfogenetikus energiamezővel. Akik voltak pszicho dráma tanfolyamon vagy részt vettek családállításon, vagy egyéni coaching folyamatban rendszerállításon, személyesen is megtapasztalhatták ezen mező működését.

Azok számára, akiknek ez is meretlen, most idéznék néhány megközelítését a mezőről.

„A családfelállítás mezejét is több elnevezéssel illetik.
A mezővel kapcsolatos kutatások és megállapítások, érzékelések és feltételezések is attól függően kerültek egy fogalmi körbe, hogy a kísérletezés milyen irányból indult, azaz milyen elméletet támaszt alá.
Így például: kollektív tudattalan, kollektív tudat, szellemi mező, családi közös lelki mező, családi energiamező, lelki mező, szellemi erőtér, mindent tudó mező, mindent mozgató szellemi erőtér, morfogenetikus mező, morfikus mező, formáló mező, pszí mező, pszí tér, szinkronicitás, energiamező, aura, telepátia, megérzés, intuíció, tudat feletti, pszichokinézis, formális okság, akhasa krónika, közös emlékezet, láthatatlan háló, kvantumpotenciál, implicit rend, holografikus rend, generációkon átívelő spirituális mező.”

 

A mező meghatározásról különböző megközelítések olvashatok, most kiragadva egyet idézem:

Barbara Ann Brennan így foglalja össze a     morfogenetikus mező ˝meghatározásának˝ történetét:         Sheldrake a ˝A new science of life˝ (Az élet új tudománya) című művében     felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi     tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezek okozati     mezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. E mezők     nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik     átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt     jelentene. Távoli hatásuk éppoly erős, mint közelről gyakorolt hatásuk. E     hipotézisnek megfelelően bármikor, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési     mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe     mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor ˝morfikus     rezonanciája˝ kihathatazegészfajra.         Sheldrake ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a     ˝morph = forma˝ és a ˝genezis = létrejövés˝ szavakból. E mező működése a     távolrahatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Az     időn kívül eső fizikai törvények által determinált formáktól eltérően a     morfogenetikus mező az időn átterjedő „morfikus rezonanciától” függ. Ez     annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az     események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre. Ennek     egy példáját mutatja be Lyall Watson: Lifetide: The Biology of Consciousness     (Életáradat: a tudat biológiája) című könyvében, amelyben leírja a     népszerűen csak ˝a századik majom elvének˝ nevezett elméletet.         Watson azt látta, hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos     viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció ˝normális˝ módjának     lehetősége nélkül egyszer csak szintén tudták ugyanazt a viselkedést.         Dr. David Bohm a ˝Revisions˝ című folyóiratban azt állítja, hogy ugyanez     igaz a kvantumfizikában. Leírja, hogy az Einstein-Podolsky-Rosen kísérlet     szerint van helyhez nem köthető, vagy szubtilis kapcsolat a részecskék     között. Azaz a rendszernek egy kollektivitása, amit nem tulajdoníthatunk     csupán e részecske sajátjának, hanem az egésznek. Emiatt bármi, ami a     távollévő részecskékkel történik, más részecskék alaki mezőjére is hatással     lehet. Bohm továbbmegy, és azt állítja, hogy az ˝univerzumot kormányzó     időtlen törvényekről alkotott elképzelés úgy tűnik, nem tartható fenn     tovább, mivel maga az idő is kifejlődött szükségszerűség része˝.         A fent idézett cikkében Rupert Sheldrake a következő következtetésre jut:     ˝A kreatív folyamat, mely új gondolatokat szül, s amelyek segítségével új     teljességre bukkanhatunk, hasonló az alkotó valósághoz, mely az evolúciós     folyamat során nyújt lehetőséget új teljességek felmerülésére. Az alkotó     folyamat úgy tekinthető, mint különálló dolgok egymás hoz kapcsolódása     útján létrejött komplett és magasabb szintű egészek követ kező fejlődési     állomása˝.